2009. január 18., vasárnap

Kétezer

Kétezer apró démon táncol
Kétezer rohadt alisten
Kétezer apró szörnyszülött
Egy emberi arc sincsen
Azt mondják egymásnak, hahaha, csippcsupp
Azt mondják egymásnak, nyiffnyaff, piffpuff
Mást mondanak és mást jelentenek
A páncélosoké a pázsit
És a világ egy-nullra vezet
Zsebükben szerelmes filmek és atomtengeralattjárók
Eltünik az arcom, ahogy az atomtenger alatt járok
Kétezer apró démon táncol
Kétezer rohadt alisten
Kétezer apró szörnyszülött
Egy emberi arc sincsen
Az élet jó, a világ nem
Ha elmúlik a fiatalságom, mi marad nekem?
Mindent beleadok és belehalok
Van itt valaki, aki boldog?
Kétezer apró démon táncol
Kétezer rohadt alisten
Kétezer apró szörnyszülött
Egy emberi arc sincsen
Azt mondják egymásnak, hahaha, csippcsupp
Azt mondják egymásnak, nyiffnyaff, piffpuff
Mást mondanak és mást jelentenek
A páncélosoké a pázsit
És a világ egy-nullra vezet
Biológiai devolúció
Degeneráló mutáció
Rémületes műsorok
Mind a kétezer halott
Van, ami rock and roll és van, ami nem
Van, ami rock and roll és van, ami nem
Van, ami rock and roll és van, ami nem
Van, ami rock and roll és van, ami nem

(Menyhárt Jenő dalszövege) 

2009. január 1., csütörtök

Kamondy Ágnes

Egy cikk Kamondy Ágnesről:

Ízelítőül:

"Született itt a 80-as években egy gondolatilag nagyon sokszínű, izgalmas, nyers, költői-zenei világ, amiről nekem mindig mindenféle eszembe jutott - nyilatkozta Kamondy Ágnes (Magyar Narancs, 1995 március 9.). - Érdekelt, mi rejlik még bennük, amit más hangszereléssel és színpadi dramaturgiával kibonthatok, ha saját gondolataimat és személyiségemet hozzáteszem, tiszteletben tartva az eredeti dal és szöveg szellemiségét. Egyrészt gesztusnak szántam a kortársaim felé, hogy kézbe veszem a műveiket, és le akartam zárni magamban egy korszakot, hogy továbbléphessek. Boldog vagyok, mert úgy érzem, sikerült: már az Egyetemi Színpadon lehetett érezni, hogy egy új dolog jött létre a régi dolgokból, egy koncert, egy színház, amely sajátos módon összegezte egy korszak pillanatait, képét, új módon rakta össze a cserepeket. Önállóan gondolkodtunk róla. Az én rejtett álmom, hogy ez a költészet, ez a zene megjelenjen a kultúra magasabb régióiban is, az Uj Színház színpadán teljesült."