2014. augusztus 19., kedd

Sziszegő hattyú

Dr. Bauer végre megérkezett a tóhoz. Úgy döntött, hogy egész héten a pecabotok mellett lesz. Most, hogy kiment németbe dolgozni, meg tudta venni a sötétített üveges kombi audit. Az autó olyan önbizalommal töltötte el, hogy úgy érezte, hogy bárkit meg tudna venni. Kilóra. Ezt hangoztatta is, háttal állva a szomszédainak, amikor a fehér atlétájában a parton állva a vizet és a halakat kémlelte. Dr. Bauer komoly kollekciót szerzett be fehér atlétából, mert egész héten abban pecázott. Már májusban lefoglalta a szállást. Nagyon várta a nyarat. Ahogy megérkeztek a családdal, halradarral végigpásztázta a fiával a tó apartmanhoz közel eső részét, és megtalálta azt a spirituális helyet, ahova elkezdte hordani a különféle csemegéket, hogy a halakat is megbarátkoztassa a vízcsakrával.

A botokat már csapatban állították fel. Dr. Bauer leszúrta a kifejezetten erre a célra készített, négy botot elbíró állványt, majd ráhelyezte a botokat. Közben a lánya gyújtotta a neki cigiket, a felesége pedig hordta a dobozos sört. Márk, a fia pedig csónakkal behúzta a horgot a csakrához. Csak annyira balfasz volt, hogy még visszainteni sem tudott, hogy mikor kell húzni a damilt, hogy megfeszüljön. Kiabálni meg nem kellene a vízen, mert akkor elmennek a halak. Botok a helyükön. Most meg kell szervezni az őrséget. A kibaszott kínai kapásjelző nem elég érzékeny, és még be sem lehet állítani normálisan. Hogy a családon belüli megkérdőjelezhetetlen dominanciáját bizonyítsa, elmagyarázta Márknak, hogy citromos sört csak nők isznak. Mert akkor, amikor Márk is született, nagyon sok nő jött a világra, csak a citromos sörtől megindult ezen egyedek mutációja. Úgyhogy maradtak a 30 eurocentes német export sörnél. Az asszony meg főz csülökpörköltet.

Dr. Bauer nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik az építőiparban. Hogy kapcsolatrendszerét demonstrálja, kiült a partra, és felhívta az egyik üzlettársát. Hány ember kell? 3? 5? Én mindenkit ismerek az ország minden szegletében. Ekkor jött ki egy hattyúcsalád a partra, legelni. Dr. Bauer lerakta a telefonját, és elkezdett benne dolgozni a komondor ösztön. Ahhoz, hogy agressziót sugározzon a nagy testű madarak felé, a testtartásán nem kellett sokat változtatnia. Hétfőn is annyira ideges volt, hogy nem csak hogy el tudta volna törni a rohadéknak a lábát, de le is tudta volna rágni a csontjairól a húst. Általában előre dőlve jár, karjait oldalirányban eltartja testétől, enyhén lábujjhegyen rugózik. A fejét előre tartja, hogy bárkit meg tudjon harapni, aki az útjába kerül. A karjain már nem kellett sokat emelnie, hogy vízszintbe kerüljenek, fejét még jobban előre csapta, és elkezdett sziszegni. A hattyú mama oldalra pillantott, és lassan elkezdett araszolni a víz felé.

Dr. Bauer nagy halakra számított, amihez nyilván két csónak kell. A csónakokban egy-egy férfi, ha valaki ki akarja emelni a zsákmányt vízből. Már négy napja ültek és aludtak a vízparton, de még nem fogtak semmit. Ekkor elkezdett szakadni az eső. Az eső jó jel, mondta dr. Bauer a feleségének. Utána megváltozik a légnyomás, és elkezd fújni a déli szél onnan, a villanyoszlopok felől. És akkor végre elkezdenek zabálni a halak.